A portugáliai partnerségünknek köszönhetően újabb kiváló anyagot tudunk bemutatni a portugál iskolarendszerről, ezúttal az inkluzív oktatás területéről. A LEARNITECT – Az innovatív tanulási tervezés és inkluzív tanulási terek találkozása – projekt keretében készített podcast adásban Ana Lúcia Sequeiros, a Valdevez iskolaközpont pedagógusa és Celeste Silva, az oktatási minisztérium Viana de Castelo-i intézetének munkatársa volt a PREVIFORM Lda szakképzési és felnőttképzési központ vendége. 

Az elmúlt évtizedekben az inkluzív oktatás a portugál oktatási rendszerről folytatott beszélgetések középpontjába került. Az inklúzió nem csak egy divathullám, hanem sürgető követelmény annak garantálása érdekében, hogy minden gyermek és serdülő, függetlenül a tulajdonságaitól, tisztességes feltételek mellett magas színvonalú oktatásban részesülhessen – szögezte le a podcastban Celeste Silva. 

Portugália jelentős előrelépéseket mutatott fel az inkluzív oktatás terén, különösen a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 2009-es ratifikálását követően. Ez a nemzetközi kötelezettségvállalás tükröződött a nemzeti jogszabályokban, nevezetesen az 54/2018. sz. törvényerejű rendeletben, amely az iskolai inklúzió elveit és normáit állapítja meg, amelyek célja az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozzáférés, a részvétel és a tanulás akadályainak felszámolása. Az inkluzív oktatást Portugáliában olyan alapelvek vezérlik, mint az egyenlőség, a sokféleség és a személyre szabottság, minden diákot egyedi képességeit és szükségleteit tekintve. A cél egyszerű, az iskoláknak olyan terekké kell válniuk, ahol mindenki tanulhat és fejlődhet, tiszteletben tartva a különbözőségeket.

A jogi előrelépések ellenére az inkluzív oktatás megvalósítása jelentős kihívásokkal néz szembe. Gyakori akadály a megfelelő erőforrások, például a speciális támogatás és a folyamatos tanárképzés hiánya. Emellett az iskolai infrastruktúrák nem mindig alkalmazkodnak a speciális igényű tanulók befogadásához, ami korlátozza a teljes befogadást. Egy másik kihívás a gondolkodásmód megváltoztatásának szükségessége, az inklúzió nem csupán a politikák és irányelvek eredménye, hanem a sokféleséget elfogadó és a kölcsönös tiszteletre ösztönző iskolai környezet terméke is. Az inkluzív politikák sikeréhez elengedhetetlen, hogy az iskolai közösség minden tagja, így a diákok, a szülők és az oktatási szakemberek tudatosságát is növeljük. 

A kihívásoktól függetlenül számos olyan erőfeszítés és pozitív módszer létezik, amelyek elismerést érdemelnek – emelte ki Ana Lúcia Sequeiros. Számos iskola olyan innovatív projekteket dolgozott ki, amelyek az új technológiák, a differenciált pedagógiai módszerek és a szakosodott intézményekkel való partnerségek révén elősegítik az inklúziót. A folyamatos tanártovábbképzés egy másik lényeges szempont, mivel számos újonnan fejlesztett, az inkluzív oktatással kapcsolatos képzési kezdeményezés létezik és keletkezik évről évre, amelyek olyan forrásokkal és technikákkal látják el a pedagógusokat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy osztálytermeiket inkluzív térré alakítsák. Ezért is kiemelten fontos a tanárok folyamatos szakmai fejlődése.

A jelentős előrelépés ellenére az inkluzív oktatás Portugáliában még mindig folyamatos kihívásokkal küzd, ami azt jelzi, hogy a valóban inkluzív oktatási rendszer csak az oktatásban érdekelt felek és a társadalom egészének folyamatos elkötelezettségével érhető el. Csak így, együttműködésen alapuló erőfeszítések révén lesz lehetséges az egyenlő tanulási lehetőségek és a teljes körű fejlődés biztosítása minden tanuló számára.

Eredeti cikk szerzője: Lisa Gomes, Previform Lda., Portugália
Fordította és adaptálta: Farkas Bertalan Péter, Learnitect Design Kft., Magyarország

Források

LEARNITECT – Az innovatív tanulási tervezés és inkluzív tanulási terek találkozása
LEARNITECT – Meeting of innovative learning design and inclusive learning spaces
GA Nr. 2023-1-HU01-KA210-SCH-000152699

A tartalom az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával.