A mesterséges intelligencia (ezen belül is főleg a nagy nyelvi modellek) újdonságai az elmúlt években az oktatás szinte minden területén nagy érdeklődést váltottak ki. A felsőoktatás az oktatási felhasználás egyik úttörője, ma már szinte minden egyetem foglalkozik valamilyen formában a témával – legyen szó a hallgatói munkák „eredetiségének” ellenőrzéséről vagy az oktatói munka támogatásáról. Vajon hogyan képes a felsőoktatás, intézmények és oktatók reagálni az egyre gyorsuló fejlődésre? Mik az elmúlt év legmeglepőbb és legfontosabb tanulságai? Két kitűnő szakember segít eligazodni ezeken kérdéseken. A Csomópont podcast 6. adásának vendégei dr. Dringó-Horváth Ida egyetemi docens, központvezető és Szőke Jo e-learning specialista és mesterséges intelligencia szakértő a Károli Gáspár Református Egyetem IKT kutatóközpontjából.

A felsőoktatás a tudásmenedzsment bölcsője, így nem csoda, hogy a Csomópont oktatási tudásmenedzsment podcast a felsőoktatás irányából is vizsgálja a mesterséges intelligencia, az oktatás és tudásmenedzsment kapcsolatát.

A poszt-covid években a legtöbb egyetem belátta, hogy a digitális eszközökkel támogatott tanulás és tanítás megkerülhetetlen a legtöbb tudományterületen. Ennek teljesen új irányt kezd azonban szabni a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése.

Ida és Jo egyetemük oktatóinak tartott képzéseiken, valamint rendezvényeiken és kutatásaikon keresztül a magyar felsőoktatás egészének segítenek eligazodni ezen a sokak számára teljesen új, ismeretlen terepen.

Az egyetemek tudásközpont és tudástranszfer szerepei változóban vannak.

Sokkal inkább gyakorlatias tudást igényelnek a diákok és a piac is

– számol be tapasztalatairól Ida. A képzések menete is bizonyos tekintetben kezd fellazulni, hiszen egyre több esetben lehet azt látni, hogy valaki évekkel, évtizedekkel a felsőoktatási tanulmányai után tér vissza az egyetemre további képzettségeket és tudást szerezni – aktuális érdeklődésének és igényeinek megfelelően.

Ahogy a digitális eszközök használatánál történt mérések bizonyítják: az, hogy valaki mennyire kiemelkedő a mesterséges intelligencia használatában, cseppet sem életkor vagy nem kérdése. A kulcs a folyamatos fejlődés és a szándék, hogy tartsunk lépést a technológia fejlődésével. Ez egyébként jól illeszkedik az „élethosszig tartó tanulás” (lifelong learning) szemléletébe – sikeressége és széles társadalmi elfogadottsága azonban szemléletváltást kíván.

Mire készüljünk a mesterséges intelligencia széleskörű terjedésével?

Láthatóan nagy az ijedelem az oktatók körében – számol be mindkét vendégünk. Az oktatók egyik része nyilvánvalóan (teljesen érthető módon) oktatói pozícióját féltette, attól félve, hogy idővel átveheti a helyüket a mesterséges intelligencia. Az érintettek másik része inkább a csalások miatt aggódott, feltételezve, hogy nem tudja majd felmérni, mit készítettek és mit írtak a hallgatók MI eszközökkel. Mivel sajnos egyelőre az ezt felismerni hivatott eszközök kis megbízhatósággal dolgoznak, ezért sokkal jobban megéri, ha a feladatokat kezdjük átszabni az új igényekhez.

Jó eséllyel az eddig ismert digitális készségek irányából a mesterséges intelligencia használata felé fog tolódni a hangsúly. Részből ebből is fakadóan a kutatóközpont “MI május” keretében 3 képzést indított el oktatóknak, amelyek a legfontosabb, oktatókat leginkább foglalkoztató kérdésekre feleltek:

  • Oktatói tervező munka támogatása (kurzustematika, óratervek, oktatói munka egyszerűsítése)
  • Értékelésünk átértékelése (MI kompatibilis kurzusok – feladatok, beadandók)
  • Promptolási stratégiák (hogyan használjuk eredményesen a MI eszközöket)
Mi az a prompt? Manapság a mesterséges intelligencia, például a ChatGPT számára írt utasításokat, kéréseket, kérdéseket, parancsokat nevezzük promptnak. A megfelelő prompt jelentős időt spórolhat a felhasználónak és adott esetben sokkal jobb eredményt hozhat.

Ahhoz, hogy a kérdést körbejárjuk, fontos azonban, hogy tisztázzuk: A mesterséges intelligencia nem újdonság. A széles körű elérhetőség az, ami megváltozott és folyamatosan radikális változásban van. Ezen belül is a Nagy Nyelvi Modellek (angolul LLM, avagy Large Language Model) ugrásszerű fejlődése volt az, ami a legnagyobb hatást váltotta ki, szinte ránk törve az ajtót – számol be Jo. Ezek azonban nem intelligens gépek, csupán óriási adathalmazokon betanított algoritmusok, amelyek valószínűség alapján illesztenek szavakat (vagy tokeneket, szavaknál kisebb elemeket) egymás után. Emberi gondolkodásra emlékeztető funkciókról van szó, de gondolkodó gépről nem beszélhetünk. Ezért is fontos az, hogy a felhasználónak tudnia kell felülvizsgálni a kész tartalmat, mielőtt felhasználja vagy közzéteszi.

Ezek az új tudások a jövő munkaadói és munkavállalói számára nagyon fontosak lesznek, ám az emberi kvalitásoknak ugyanúgy kiemelkedő szerepe lesz, különösen az oktatók, tanárok körében – tette hozzá Ida.

Milyen hiányosságokra világított rá a mesterséges intelligencia?

A flexibilitásra egészen biztosan, különösen a felsőoktatás területén

– állítja Ida. A felsőoktatási intézmények sajnos nagyon lassan tudnak reagálni ezekre az új igényekre. Ez már a Covid-19 világjárványnál is feltűnő volt: nagyon sok intézmény nagyon lassan tudta csak meglépni a szükséges változásokat. Ehhez képest a mostani változásoknak kevésbé van kényszerítő ereje, így még kisebb a nyomás az oktatókon és intézményvezetőkön. Néhány ajánlás, szabály már elérhető, látható a magyar felsőoktatás egyes intézményeinél (pl. ELTE PPK, Debreceni Egyetem stb.), de az egyetemek többségénél még egyelőre nem érhető el ilyen.

Ez is egyfajta láncreakcióként működik. Egyes intézmények elkezdenek új szabályozásokat megvalósítani, úgy terjednek ezek egyre szélesebb körben – meséli Jo. Sok egyetem először taszította (kizárta) az MI használatát, aztán ahogy látták, hogy egyre több intézmény keresi a lehetőségeket, hogy hogyan integrálhatják ezeket az eszközöket, úgy kezdték el lazítani és változtatni saját szabályaikat is. Ma már láthatóan a világ vezető egyetemei mind az integráció irányába haladnak.

Az óvatosság is látszik sok intézményen. Nem csoda, hiszen sok kockázat van témában. Vajon milyen hatásai lesznek a felsőoktatásra, az oktatókra, ha a mesterséges intelligencia felforgatja az intézmények tudásközpont szerepét? Vajon milyen módon biztosíthatjuk az etikus használatot? Az intézményrendszernek fel kell készülnie, hogy ezeket a felmerülő kérdéseket időben meg tudja válaszolni…

Ha további gyakorlati tapasztalatokra, gyakorlati ismeretekre, tippekre és trükkökre vagy kíváncsi, hallgass bele a Csomópont podcast adásába!

Az asztaltársaság tagjai

Dringó-Horváth Ida, központvezető – Károli Gáspár Református Egyetem IKT kutatóközpont

Dringó-Horváth Ida habilitált egyetemi docens, a KRE IKT Kutatóközpontjának és a KRE BTK Oktatásinformatikai Továbbképző Központjának vezetője. Kutatási és oktatási területe a digitális kompetencia fejlesztése és a digitális technológiákkal támogatott tanulás-tanítás folyamat támogatása, különös tekintettel az idegennyelv-oktatásra és a tanárképzésre, 2018-tól pedig kifejezetten a felsőoktatásban oktatók módszertanára vonatkozóan.

Az MI-hez kapcsolódóan az oktatási-kutatási felhasználáson, illetve a továbbképzésekbe való integráláson túl stratégiai tanácsadást is végez: tagja a 2023 őszén alakult „Mesterséges intelligencia a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási struktúrájában” c. bizottságnak.

További információ: https://www.linkedin.com/in/ida-dringo-horvath/

Szőke Johanna (Jo), e-learning specialista és mesterséges intelligencia szakértő – Károli Gáspár Református Egyetem IKT kutatóközpont

Jo e-learning szakértőként dolgozik a Károli Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóközpontjában. Mindene a tanártovábbképzés, így a KRE angoltanár képzésén is oktat, valamint szabadúszó tanártrénerként, bloggerként és angoltanárként is tevékenykedik. Minden érdekli, ami technológia, így kapcsolódott be az online tanítással kapcsolatos képzésekbe a pandémia idején, majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatosakba 2023 elején.

Rendszeresen ad elő itthon és külföldön angol tanítással, MI-vel, online tanítással és mérés-értékeléssel kapcsolatos témákban.

További információ: https://www.linkedin.com/in/joanna-szoke/

Farkas Bertalan Péter, szerkesztő-műsorvezető

Farkas Bertalan PéterTudásmenedzser, tudásmenedzsment tanácsadó, tréner, projektmenedzser, de eredetileg földrajz-történelem szakos tanár. A mindennapi munkájában vezetői tanácsadók, coachok és nemzetközi szakértők globális tudásmenedzsmentjét látja el, vállalkozóként pedig a hazai és európai oktatási szcéna előmozdításán dolgozik.

Földrajz-történelem szakos tanárként és geográfusként végzett az ELTE-n, majd néhány év tanítás után állami ügynökségeknél (Educatio, EMET, Tempus) helyezkedett el, a Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoportját közel 6 éven át vezette. A Learnitect Design Kft. ügyvezetőjeként a tudásmenedzsment és a tanulási környezetek tudástranszfert elősegítő tervezésével, továbbá online és offline tanulásszervezéssel, közösségi terek tervezésével és nemzetközi projektmenedzsmenttel foglalkozik.

A Csomópont podcast ötletét 2022-ben fogalmazta meg, amelyből végül 2023 őszén lett valóság.

A Csomópont podcast Magyarország első tudásmenedzsment podcastje, egy hely a tudásról és a tudásmenedzsmentről, ahol eredeti emberek, inspiráló gondolatok, lebilincselő közösségi és vállalati történetek, gondosan illesztett vonalak és egy csipet közgondolkodás találkoznak.

Hallgassátok és kövessétek, és ne felejtsetek el feliratkozni a YouTube és Spotify-csatornákra, illetve lájkolni a podcast Facebook oldalát!

A Csomópont podcast elérhetőségei:

A cikket írta Györgyi-Ambró Kristóf.

Köszönjük médiapartnerünk, a Modern Iskola támogatását! A cikk eredetileg a Modern Iskola oldalán jelent meg.

 

A tartalom az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával.