A tanulási környezetet legtöbben adottságnak tekintik, ám a pedagógusok, oktatók és diákok is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy aktív formálói lehetnek a tanulási-tanítási környezetnek, amelyben mindennapjaikat töltik. Ehhez kíván segítséget nyújtani a téma két kiemelkedő szakembere, akik kutatási eredményeken, személyes történeteken és jól érthető példákon keresztül segítenek eligazodni a tanulási terek legfontosabb kérdéseiben. A podcast beszélgetés résztvevői Dr. Kopp Erika, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének habilitált egyetemi docense, az Oktatási Intézmény- és Programfejlesztés Kutatócsoport kutatócsoport-vezetője, valamint Dr. Kálmán Orsolya, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének habilitált egyetemi docense, Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport kutatócsoport-vezetője.

Hallgasd meg a podcastot Spotify-on vagy YouTube-on és iratkozz fel a friss tartalmakért!

A Csomópont podcast beszélgetései során gyakran érintünk személyes motivációkat, személyes viszonyulásokat. Most sem volt ez másként!

Mitől érzi magát az egyén jól egy tanulási környezetben, hol tanulnak jól az asztaltársaság tagjai?

– hangzott el a felvezető kérdés a műsor elején. Kopp Erika számára saját tanulásánál a jó tanulási környezet a biztonság és a személyesség kérdéskörétől indul. Egy jó tanulási környezet lehetne valamennyire zárt, esetleg lehet egy “fészek” jellege. Ma viszont már majdnem hasonlóan fontos számára a technikai felszereltség is – saját tanulását például már nem tudná elképzelni a megfelelő oktatástechnológiai (edtech) eszközök nélkül. Kálmán Orsolya számára többféle jellegzetes tanulási környezet van, ahol jól érzi magát és eredményesen tanul. Kiemeli, hogy egy-egy személynek nem csak egy ideális tanulási környezet lehet. Számára az egyik az elmélyülős helyszín, ahol szereti, ha a természetre lát rá a tanulás közben. A másik oldalon viszont a közös fejlesztéseknél, projekteknél a csoportos tanuláshoz egészen más környezetet vizionál. Az asztalon tollak, post-it cetlik, ötletek megosztására és feldolgozására alkalmas felületek. Ehhez a típusú munkához a számára egy online környezetben a technikai eszközök megléte is fontos, nagyon szereti például a közös online munkához a Miro alkalmazást.

Hogyan definiálhatjuk a tanulási környezetet?

Kopp Erika számára a meghatározásnál a legfontosabb, hogy amikor a tanításról gondolkodunk, több szereplőnk van. Ilyen szereplők lehetnek a diák, a tanár és még nagyon sok személy és intézmény, akik a folyamat részei. Ma már több olyan irányzat van, amely szerint a tanulási környezet a harmadik tanár – a szülőt és a pedagógust követően.

Vizsgáljuk meg egy jól ismert példán keresztül! – Egy iskolában a tanulási környezet lehet az osztályterem, a berendezése, a tanítási-tanulási folyamat során használt eszközök, ide tartoznak például a tankönyvek, füzetek és digitális eszközök is. Ezek mind a tanulási környezet részei, és ezeket egészíti ki az épület is és annak tágabb környezete is. Ezek a tényezők mind a tanulási környezetünket alkotják és mind hatással lesznek arra, hogy hogyan tudunk tanulni. Ezek adnak lehetőségeket és sok esetben kényszerítenek valamilyen típusú tanulásra – fejti ki Erika.
Orsolya szerint téma vizsgálatának megjelenése egy reakció volt arra, hogy a tanulási környezetet is (a tanteremen és az iskolán túl), egy holisztikusabb szemléletben kezdték vizsgálni. Közelebbről, ide tartozhatnak a közlekedő folyosók, az iskolán túli világban pedig formális és informális helyszínek is egyre könnyebben kapcsolódhatnak (akár online) a tanulási folyamathoz. Szinte minden ide tartozhat, ami nem a tanuló/hallgató belső tényezője. Vannak szemléletek, amelyek szerint a pedagógus és a közösség is a tanulási környezet része. Ezeknek a tényezőknek a sokszínűsége és kiterjedtsége jelentősen megnehezíti a téma átfogó kutatását, hiszen szinte mindent magába ölelhet.

A lehetséges tanulási környezetek megállapításának legegyszerűbb módja, ha azt a kérdést tesszük fel, hogy „tehető-e tanulási környezetté az adott környezet?”. Orsolya szerint mivel minden környezet tehető tanulási környezetté, a fontos kérdés már csak az, hogy az adott tanulók és pedagógusok melyik tanulási környezeteket szeretnék használni. Ez a kérdés azért is nagyon fontos, mert segít felismerni a pedagógusnak, hogy a környezetében melyik elemeket szeretné a tanulás támogatására használni.

Mit jelent a tanulási környezet holisztikus jellege?

A holisztikus azt jelenti, hogy minden mindennel összefügg – bontja ki a témát Erika. Ha példán keresztül vizsgáljuk, érdemes az iskola teljes épületében gondolkodnunk. A témának fontos része egy régebbi koncepció, az ún. „rejtett tanterv” elmélete. Ennek a lényege, hogy minden egyes elemnek az oktatásban van egy rejtett üzenete is, amelyet megtanulunk. Ha például van egy iskola, amely azt írja le a küldetésében, hogy nagyon fontos neki a szülőkkel való kapcsolattartás, de ki van írva, hogy a „Szülők számára tilos belépni délután 4 óra előtt” – annak nagyon sok üzenete van, amely ellentmond a küldetésnek. A gyerekek és szülők hamar megtanulják egy ilyen példán keresztül, hogy nem kell nagyon komolyan venni, amiket mondanak az intézmény vezetői, szabályai.

Amikor arra gondolunk, hogy milyen érzés nekünk egy térben létezni, általában nem kezdjük el az egyes elemeit végiggondolni, hanem van egy összképünk, egy érzésünk a teljes helyszínről – mondja Orsolya. Ez az élmény vagy észlelés mindig egy átfogó, holisztikus érzés, ahol az egyes elemek felerősíthetik egymást vagy meg is cáfolhatják egymást, mint például Erika példájában.

A tanulási terek szociális elemei

A tanulás majdnem mindig egy társas folyamat valamilyen formában. A szociális elemekről való diskurzus Erika számára azért nagyon fontos, mert az erről való gondolkodás vonhatja be leggyakrabban résztvevőket a tanulási környezet kialakításába. Magyarországon sajnos a „korszerű tanulási környezetet” pl. egy interaktív táblával azonosítják. De valójában nincs olyan technológiai elem, ami felülírná a szociális elemeket, a benne lévők szükségleteit, igényeit.
Orsolya szerint az alapján, hogy melyik tanulási folyamatot tartjuk eredményesnek, más-más tanulási környezetet alakíthatunk ki. Ma már számtalan olyan kutatás van, amely szerint a tanulási folyamat akkor eredményes, ha az személyes tanulási célokat követi, az egyén beleszólhat a kialakításába. A másik részről fontos, hogy tudjon a közösségben másokkal együtt és mások által tanulni. Ez két olyan kritikus tényező, amely a tér egyéni és szociális vonzatait segíti vizsgálni.

Azt is látni, hogy felerősödött a világban ez a személyes jelleg. Egyre több igénye van a tanulóknak halk szobákra (silent room) és hogy egy nagy, nyüzsgő intézményben találjon egy helyet, ahol befelé tud fordulni, át tudja gondolni a dolgait vagy akár pihenni tud. Különösen fontos, ha ezt otthon nem tudja megkapni – ami sok esetben előfordulhat.

A környezeti tényezők jelentősége a tanulási teljesítményben

Érdekes eredmény az elmúlt időszak egyik nagy kutatásából, hogy a tanulók eredményességének változásában 16% tudható be a tanulási környezetnek. Ebből 48%-nyi magyarázó erőt képviselt a „természetesség”, tehát a természetes fény, megfelelő hőmérséklet, minőségi levegő, 28%-ot képviselt a rugalmasság, például az egyéni terek kialakításának lehetősége és 24%-ot az egyéb tényezők. Izgalmas eredmény az is, hogy ugyanazokat a tanulási környezeteket diákok és tanárok másképp ítélik meg, a diákok tipikusan rosszabbnak értékelik a terek kialakítását.

Orsolya szerint ebből is látható, hogy bár a pedagógus és az ő elképzelésrendszere a legfontosabb, de nem csak ez fontos. Bár annyiban ez is biztosan hatással lesz a többi tényezőre, hogy valószínűleg ez fogja azt is alapjaiban meghatározni, hogy mit hoz létre a tanulási környezetében. Ugyanazt a tanulási környezetet egészen másképp értelmezhetjük, látásmódunktól vagy éppen munkakörünktől függően.

Ezek a kutatások abban erősítenek meg, amit a reformpedagógia a ‘20-as évektől mond nekünk: A tanulás sikeressége a diák szükségletéből indul – teszi hozzá Erika. A Waldorf vagy a Jena Plan és más reformpedagógiai irányzatok iskolái már régóta alakítják a tereket saját oktatási szemléletük támogatásához. Ezek most nyernek igazolást, ezeken a nagy kutatásokon keresztül.

Nyitott és zárt oktatási terek

A Nyugat-Európában és az angolszász országokban inkább a nyitott, míg Közép-Európában inkább a zártabb oktatási terek jellemzőek. Erika egy Finnországban töltött iskolalátogatásról számolt be, ahol a nagy nyílt oktatási terek látványa számára kellemetlen érzés volt, mert a nyílt térhez való viszonya magyar tanulási múltja miatt félelmetes és idegen volt. A nyílt oktatási terek Magyarországon lehet egy átmenetben működnének igazán jól, ahol a nyíltság valamilyen módon egy biztonságos zártsággal is párosul.

Orsolya szerint megosztóak az eredmények a nyílt és zárt terek hatásai tekintetében. A nyílt tanulási környezet egyáltalán nem biztos, hogy hatékonyabb. Tipikus gyengéje például a zajszint – erre persze vannak megoldások. Úgy érdemes gondolkodnunk a két típusról, hogy mind a kettőnél megjelenik a flexibilitás és funkcionalitás. A nyílt környezetben jellemzően nagyobb a rugalmasság az aktuális igények mentén. A zárt tereknél (pl. labor vagy más egyedi igényekhez alakított termek) sokszor a funkcionalitás az, amely jobban teljesít. Viszont az egyre gyorsabban változó világban jó esély van rá, hogy a jövőben a rugalmasság szempontjai felül fogják írni a funkcionalitást. A kérdést tovább árnyalhatja, hogy a SNI gyerekek gyakran nehezebben érvényesülnek a nyílt terekben, valamint az általános iskolások is jobban elvesznek a nagy terekben, mint idősebb társaik. Ami viszont biztosan fontos érték a nyílt tanulási környezetekben, az a transzparencia. Nincs tökéletes recept, ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni egy ideális tanulási környezet kialakításakor.

Az asztaltársaság tagjai:

Dr. Kopp Erika az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetének docense

Dr. Kopp Erika 30 éve oktat a tanárképzésben és a neveléstudományi képzési terület különböző szintjein. Az Oktatási Intézmény- és Programfejlesztés Kutatócsoport vezetője 2020 óta, a Neveléstudományi Doktori Iskola Edite Doktori Programjának vezetője 2023 óta. Erika emellett az Association for Teacher Education in Europe (ATEE) irányító testületének tagja. Fő kutatási és fejlesztési területei közé tartozik a tanárképzési programfejlesztés és a komplex iskolafejlesztés. Ezeken a területeken Erika számos, nemzeti és nemzetközi kutatási és fejlesztési projekt témavezetője volt, emellett cikkeket publikált többek között olyan rangos folyóiratokban, mint a European Journal of Teacher Education, valamint könyvfejezetet írt a magyar tanárképzésről a Palgrave Macmillan kiadó számára. Társszerzője az Akadémiai Kiadónál megjelent Didaktika könyv tanulási környezetről szóló fejezetének.

Kálmán Orsolya az ELTE PPK egyetemi docense, a Neveléstudományi Intézetben a Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport és a Felsőoktatás-pedagógiai Módszertani Központ vezetője

Kálmán Orsolya több mint 15 éve tanít a tanárképzésben, a neveléstudományi képzéseken az alapszaktól a doktori képzésig tart kurzusokat a tanulástámogatásról, innovatív pedagógiákról és a tanulási környezetekről. A nemzetközi Master I Research and Innovation in Higher Education joint program Tanulás és tanítás specializációjának vezetője. Kutatási területei elsősorban a felsőoktatás-pedagógiához, az oktatók szakmai fejlődéséhez és tanulásához, valamint az innovációs kompetenciák és pedagógiák témáihoz kötődnek.

Farkas Bertalan Péter, szerkesztő-műsorvezető

Tudásmenedzser, tudásmenedzsment tanácsadó, tréner, projektmenedzser, de eredetileg földrajz-történelem szakos tanár. A mindennapi munkájában vezetői tanácsadók, coachok és nemzetközi szakértők globális tudásmenedzsmentjét látja el, vállalkozóként pedig a hazai és európai oktatási szcéna előmozdításán dolgozik. Földrajz-történelem szakos tanárként és geográfusként végzett az ELTE-n, majd néhány év tanítás után állami ügynökségeknél (Educatio, EMET, Tempus) helyezkedett el, a Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoportját közel 6 éven át vezette. A Learnitect Design Kft. ügyvezetőjeként a tudásmenedzsment és a tanulási környezetek tudástranszfert elősegítő tervezésével, továbbá online és offline tanulásszervezéssel, közösségi terek tervezésével és nemzetközi projektmenedzsmenttel foglalkozik.

A Csomópont podcast ötletét 2022-ben fogalmazta meg, amelyből végül 2023 őszén lett valóság.