Mit jelent 2024-ben az adaptív tanulási környezet és hogyan támogathatja ezt a tudásmenedzsment? Mi tesz sikeressé ma nemzetközi szinten egy elearning szolgáltatót vagy egy terméket? A Csomópont podcast évadzáró adásában Farkas Bertalan Péter két elearning és felnőttképzés területén kimagasló szakembert lát vendégül: Vitéz Gyöngyvért, a SkillDict Zrt. vezérigazgatóját és Könczöl Tamást a SkillDict Zrt. fejlesztési igazgatóját. Beszélgetésükben szó esik a szakmai terület átalakulásairól, a felnőttképzés jövőjéről és a piac sajátosságairól is – mindezek természetesen a tudásmenedzsment tükrében.

Hallgasd meg a podcastot Spotify-on vagy YouTube-on és iratkozz fel a friss tartalmakért!

Nem csak tanítani, hanem MEGtanítani

Tanítani sokan tudnak, megtanítani viszont kevesen

– mondja Vitéz Gyöngyvér, Gyöngyös az adás egyik fontos állításában. Meg tudunk-e győződni vajon, hogy a felnőtt vagy gyerek, akit oktatunk, valóban elsajátította a tudást? És vajon, ha megtanulta a tananyagot, képes-e alkalmazni a tudását? Ezt akkor fogjuk látni, ha folyamatosan mérjük az ismeretek átadását. Ha átadunk egy folyamatot vagy protokollt, amit meg kell tanulnia és azt azonnal vissza tudjuk mérni és tudunk reflektálni a tanulási hiányokra, ez a különbség a tanulás és megtanulás között – foglalja össze mondandóját Gyöngyvér.

A „megtanulás” adaptív folyamat. Egy kellően adaptív, differenciált tanulási tervet nagyon nehéz négy hónapra előre elkészíteni. Vajon kell-e extra gyakorlás? Vagy kell-e nehezíteni a feladatokon? Ahhoz, hogy bekövetkezzen fejlődés, minőségi és mennyiségi változásokra lesz szükség a folyamat előrehaladását és sajátosságait látva és nyomon követve.

A Paksi Atomerőmű képzési rendszere a mai napig az EHS (Environment, Health, and Safety) területén egyik legkomolyabb képzési rendszer – kezdi történetét Tamás. Itt a beosztott tűzoltók is diplomások. Egyik nap egy elvileg szabadságon lévő kollégával találkoztak a folyosón, akitől a vezetője megkérdezte, hogy miért van bent. Azt válaszolta, hogy az ezer oldalas kinyomtatott kapcsos könyvet lapozgatja, mert fogalma sincs mi ment át a fejébe és nem tudja, hogy átmegy-e a vizsgán vagy sem és mi az, amit már tud és mi az, amit nem. Ezt követően azonban a saját elearning platformjuk fejlesztése óta sokkal kevesebb idő alatt sokkal magabiztosabban szerzik meg a megfelelő tudást a munkatársak. A képzésben résztvevők jobban látják, hogy milyen a megszerzett tudásuk, azt hogyan képesek reprodukálni és hol kell még fejlődniük. A cél, hogy a „végfelhasználó”, a munkatárs tudja, hogy hol tart, mit kell erősítenie és mi az, amit már tud.

Hol tart ma a felnőttképzés piaca és az elearning trendek?

A pandémia alatt rengetegen döbbentek rá, hogy felnőttképzéseik online is megvalósíthatóak. Ezt természetesen követte egy erős visszalépés a kényszerhelyzet után, ahol a képzők megpróbálták felmérni, hogy a tananyagok mely részeit szükséges személyesen oktatni. Legtöbben még ma is ennek az egyensúlynak a keresésében vannak, hiszen rengeteg olyan készség van, amit nem tudunk elearningben, távtanulással megszerezni – kezdi Gyöngyvér. Akkor egészíti ki jól az elearning a jelenléti oktatást, ha a jártasságig elviszi a tanulót. A szabályrendszerek, a folyamatok és a protokollok gyakran elsajátíthatóak online környezetben is – ráadásul mindez mérhetően elsajátítható. A háttérismeretek (online) megtanításával viszont a jelenléti órákat annak tudjuk szentelni, hogy az „aha-élményeket” éljék meg a résztvevők. Gyakori, hogy a képzéseken az egy főre jutó gyakorlati idő akár csak 40-50 másodperc egy tanórán (pl. egy eszközbetanító órán). Ha ezt az időt feljebb tudjuk tornázni online támogatással, az jelentős minőségi változást hozhat a képzésben. Sok esetben akár az eszközhiány is kezelhető vele vagy legalábbis az eszközhiányból fakadó hátrányok és kockázatok minimalizálhatók lesznek.

A trendek sokat változnak, a fókusznak a módszertanon kell maradnia

– vallja Tamás. Nem kerülhető meg ma a mesterséges intelligencia, viszont ezek az eszközök ma még inkább a felszínen tűnnek jó megoldásnak, amikor konkrét cég, konkrét munkavállalóját szeretnék megtanítani valamire a segítségével, sokszor kudarcba fullad. Ha viszont a célt szem előtt tartva a módszertan a kiindulás, akkor akár online, akár hibrid megoldásról beszélünk, jó végeredményt fogunk kapni.

Fontos tapasztalat még, hogy ha több különböző platformon zajlik az oktatás, a képzést vezető szakember vagy HR-es nem fogja tudni jól követni a tanulók előrehaladását és jó eséllyel az átalakítás nem lesz sikeres hosszú távon. A tendenciák vizsgálatához és a személyre szabott tanuláshoz különösen fontos, hogy a tanulók adatait és eredményeit egy helyen láthassuk.

A kompetencia alapú oktatás az elearning piacát is egyre jobban áthatja. A sikeres kompetencia alapú oktatás áll egy lexikális tudásból, készségek és készségek elsajításából és megerősítéséből, valamint az attitűdből. A legkritikusabb tanulók egyike a felnőtt, nagyon fontos, hogy a képzésekben érthető, jól látható legyen, hogy miért sajátítják el az adott tudást.

A képzés felépítése akkor lesz sikeres, ha a képzésszervező pontosan tudja, hogy az adott tudást hol kell majd alkalmazni és a kettő közt látható kapcsolatot teremt a tanuló számára.

– mondja Gyöngyvér.

Mérés-értékelés lehetőségei

Tamás szerint egy tipikus elearning rendszerben ma még mindig csak 5-6 adat van a tananyag használatáról: pl., hogy a tanuló mikor kezdte, mikor fejezte be az adott tananyagot és például mik a záróvizsga eredményei. Sokszor nem látni, hogy a gyakorló képzéseket megcsinálta-e a tanuló, vagy hogy hányadik próbálkozásra sikerült neki, a tipikus hibákról nem is beszélve. Ideális esetben a tanuló is kap egy riportot, amelyben a számszerű eredményeken túl részletes információkat kaphat a hiányterületekről és erősségekről; ugyanolyan részletességgel (vagy még részletesebben) mint az oktató.

A mérésben jelentős segítség továbbá, ha nem egy, hanem több látható célt jelölnek ki a képzéshez. Ezeknél aztán különböző indikátorok segíthetik azt, hogy minden szereplő pontosabb adatokat kaphasson. Ez lehet játékosított visszajelzés vagy összefoglalók a szakaszok végén. Akár egy ismétlődő vizsga esetén megkaphatja a tanuló, hogy a korábbi években milyen tipikus hibákat végzett, hogy az idei évben még sikeresebb legyen a felkészülése.
A mérések sokfélesége (bemeneti mérés, gyakorló kérdések) teszi lehetővé továbbá az adaptív tanulási utak felépítését is. A kezdők számára részletes leírások és gyakorló kérdések, a haladók számára például a saját azonosított gyengeségei lehetnek az adaptív tanulás támogatói. Az adaptív tanulás legnagyobb gátja továbbra is az erőforrások szűkössége, így a differenciálási lehetőségek és elágazások száma nagyrészt ettől szokott függeni.

Mivel készítsük elő egy képzés fejlesztését, a szükséges eszközök kiválasztását?

Vonzó terület a felnőttképzés, hiszen nagyon kreatív szakmáról beszélünk, amiben nincs két ugyanolyan képzés. Viszont nem könnyű, mert az ügyfelek sokszor nem tudják, hogy mit szeretnének és annak mik az erőforrás- vagy eszközigényei. Gyöngyvérnek a coach-szemlélet sokat segített az igények azonosításánál. A képzési célok azonosításával kell kezdeni. Érdemes az elején tisztázni, hogy teljesen online képzést szeretnénk vagy valamilyen blended (vegyes) képzési formát keresünk – kezdi Gyöngyvér. Ha ezt tisztáztuk, az nagyon sok felesleges munkától megkímélhet minket.

Fontos látni, hogy milyen más rendszerekkel kell együttműködnie, mert az integrálható felületeké a jövő. A legtöbb nagyobb vállalat és szervezet nem akarja a saját rendszereit lecserélni, hanem fejleszteni szeretné őket. Tamás szerint a HR rendszerek, képzési adminisztrációs rendszerek, kreditrendszerek ismerete és akár a fizetési rendszerek integrációja jelentős előny lehet a vállalatirányításban és a képzésszervezésben is. Érdemes áttekinteni a korábban megvalósított képzések formáját, erősségeit, lehetőségeit, gyengeségeit. Ez az új rendszer felépítéséhez sok hasznos adatot fog hordozni. A támogatás mértékének a szerepét is fontos látni. Egy képzés felépítésének és működtetésének rengeteg szereplője lehet és fontos, hogy a kialakításnál lássuk mit akarunk belső erőforrásból és mit külsőből megoldani.

Hová tart a felnőttképző szakma?

Dinamikusan változik ma a felnőttképzés környezete Magyarországon. Még mindig nagyon nagy a hangsúly az adminisztráción – ami ráadásul szigorú is. Ez mindkettő ijesztő lehet például egy akkreditációs eljárás előkészítésénél. Ezeken mind bizalmi alapon lehetne változtatni – ebben viszont az elearning és az oktatási szakmának is jelentős szerepe van. Gyöngyvér szerint, amíg el lehet végezni egy képzést csupán a kattintások száma alapján (csak a tovább gombra kattintgatva), addig nem várhatjuk az ellenőrzések és adminisztráció lazítását.

A képzések felépítése pedig egyre inkább csapatmunka. A szakértőink mellett szükség lehet a vezetők bevonására, grafikusokra, filmesekre, HR szakemberekre és számtalan egyéb szereplőre. A képzés sikeressége egyre inkább ezeknek a szereplőknek az együttműködésén fog múlni.

Az asztaltársaság tagjai:

Vitéz Gyöngyvér, SkillDict Zrt. vezérigazgató; pedagógus, iskolafejlesztési szakértő, innovációs menedzser

Gyöngyvér képzésmódszertani szakértő, intézményi- folyamatszaktanácsadó, oktatásinformatikus, tréner, tanácsadó, vállalati belső és vezetői business coach. Több éves intézményvezetői tapasztalattal rendelkezik. Fókuszában a tanítás-pszichológia, a tanítás-módszertan, és az elearning módszertan áll. Különösen érdeklik a hatékony tanulási technikák, a felnőttképzés és az együttműködésre alapuló tanulásszervezés, valamint a hatékony, személyre szabott tanulás, kompetencia alapú tanulás. Több évtizede foglalkozik szervezetfejlesztéssel, intézményi folyamat-szaktanácsadással, vállalati belső és vezetői business coachinggal. Jelenleg a SkillDict Zrt. vezérigazgatója és szakmai vezetőjeként, egyedi fejlesztésű know-how tulajdonosaként a SkillToolkit Live! Virtuális Tanulási Környezet koncepciójának kialakításában és fejlesztésében lát el képzésszakmai feladatokat, továbbá képzési program modulrendszer és digitális taneszköz tervezést végző fejlesztői szakértői team vezetése és a minőségbiztosítás tartozik a kiemelt feladatai közé.

Könczöl Tamás Balázs, SkillDict Zrt fejlesztési igazgató, SkillToolkit Live! megálmodója

Köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőttképzési területen több, mint 30 éves gyakorlattal rendelkező elearning szakértő. Közreműködött a magyar köznevelés, szakképzés, felsőoktatás digitális oktatási fejlesztését célzó országos fejlesztési program indulásában és hat miniszter vezetése alatt irányította azt. A program három nemzetközi és négy hazai díjat kapott. Jelenleg a SkillDict Zrt. innovációs igazgatója, tulajdonostársa, a SkillToolkit Live! tudásmenedzsment megközelítésű, kompetencia alapú adaptív tréning/eLearning módszertan, platform és digitális taneszközök fejlesztését végzi. A SkillToolkit Live! eLearning platformjuk abban tudja támogatni a vállalatok/szervezetek munkáját, hogy eLearning előismeret nélkül is gyorsan és olcsón tudják kezelni elearning, vegyes (blended) és jelenléti képzéseiket.

Farkas Bertalan Péter, szerkesztő-műsorvezető

Tudásmenedzser, tudásmenedzsment tanácsadó, tréner, projektmenedzser, de eredetileg földrajz-történelem szakos tanár. A mindennapi munkájában vezetői tanácsadók, coachok és nemzetközi szakértők globális tudásmenedzsmentjét látja el, vállalkozóként pedig a hazai és európai oktatási szcéna előmozdításán dolgozik. Földrajz-történelem szakos tanárként és geográfusként végzett az ELTE-n, majd néhány év tanítás után állami ügynökségeknél (Educatio, EMET, Tempus) helyezkedett el, a Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoportját közel 6 éven át vezette. A Learnitect Design Kft. ügyvezetőjeként a tudásmenedzsment és a tanulási környezetek tudástranszfert elősegítő tervezésével, továbbá online és offline tanulásszervezéssel, közösségi terek tervezésével és nemzetközi projektmenedzsmenttel foglalkozik.

A Csomópont podcast ötletét 2022-ben fogalmazta meg, amelyből végül 2023 őszén lett valóság.