Elmélet és gondos tervezés immáron 3D-ben – a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium első évei
A Csomópontban a tanulási környezetek és az iskolaépítészet vizsgálata már az előző adásokban is meghatározó téma volt. A 2. évad 2. epizódjában egy olyan intézménybe kapunk betekintést, ahol már az alapítástól kezdve adottság helyett lehetőségként tekintenek az oktatás helyszínéül szolgáló terekre. Az adás vendége a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium (BIT) igazgatója, Frész Attila, aki iskolájuk kialakítási és működési elvein keresztül világítja meg a fizikai környezet, az iskolai polgárok jólléte és az oktatás színvonala közötti összefüggéseket.
Modern iskola az agglomerációban
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium (BIT) új épületét a legkorszerűbb oktatási módszertanhoz igazodó terek, és a legmodernebb digitális technika és alkalmazások teszik az országban kiemelkedővé. Az iskolaépület építészeti kialakításában az iskola és a fenntartó Ökumenikus Segélyszervezet alapelveit és alapértékeit kívánja tükrözni, mint a tisztelet, a bizalom, a szakértelem, a minőség, a tanulóközpontúság, a nyitottság, az együttműködés, a közösség, a kereszténység és a fenntarthatóság. A (BIT) mintegy 600 diáknak nyújt piacképes ismereteket egy progresszív rendszerben. A 2023/24-es tanévben gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat is indítottak. Műszaki osztályaikban 3 féle képzést kínálnak: pénzügy és számvitel, logisztika és informatika.
A bicskei átmeneti időszakot követően az alapítók építészeti és pedagógiai koncepciójának megfelelően tervezett és kialakított biatorbágyi otthonába költözött az intézmény, amelyet zöldmezős beruházásként hoztak létre. Fenntartója az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány, ugyanakkor állami feladatot lát el, méghozzá egyszerre szakképzőként és gimnáziumként. A vegyes profilt és képzési kínálatot a bővülő agglomerációs település igényeihez igazodva alakították ki.
A tervezés és kivitelezés során a következő szempontokat érvényesítették (részletek az iskola honlapjáról):
- Legyen funkcionális és multifunkcionális, vagyis egyszerűségre, praktikusságra törekvő, az oktatás céljainak megfelelő, továbbá azon túl, hogy az épület a nevelés, oktatás céljaihoz igazodik, szolgálja a helyi közösségi célokat is.
- Legyen fenntartható, vagyis legyenek jövőbe mutató energetikai megoldások (napelem, hőszivattyús rendszer), legyen könnyű az épület üzemeltetése, legyen könnyen tisztítható, könnyen karbantartható, javítható és tűrje jól a nagy igénybevételt.
- Legyen flexibilis, vagyis az épület és terei legyenek képesek támogatni a változatos módszertant. A minőségi oktatás megköveteli, hogy az iskolai oktatás terei többféle pedagógiai módszer alkalmazására legyenek alkalmasak.
- Legyen transzparens, vagyis az épületben zajló tevékenységek mindenki számára átláthatónak kell lenniük, ezáltal erősítve az egymás iránti bizalmat és tiszteletet. A terek kialakításánál elvárás volt, hogy a terek világosak legyenek, a környezetből látni lehessen az iskolában zajló munkát.
- Legyen minőségi, vagyis az iskola épületének és tereinek sugározniuk kell az igényességet, ezzel is növelve a bent tartózkodók önbecslését, támogatva őket abban, hogy ők is minőségi munkát végezzenek.
- Legyen digitális, vagyis elvárás, hogy az épület terei úgy lettek kialakítva, hogy azok minden szempontból alkalmasak legyenek a digitális eszközökkel végzett munkára.
Az intézmény építése 2021 őszén kezdődött. Az iskolai nagyberuházást alapos tervezési folyamat előzte meg, amelyben az építészet, a pedagógia, a digitalizáció és a fenntarthatóság vezető szakértői szorosan együttműködtek. Az új, 11 000 négyzetméteres középiskola zöldmezős beruházásként épül Magyarország kormányával, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) és a dán Velux Alapítvánnyal partnerségben. A 2023/24-es tanévet már az új biatorbágyi épületben kezdték meg.
Hallgasd meg a podcastot Spotify-on vagy YouTube-on és iratkozz fel a friss tartalmakért!
Valóságalapú tervezés
A vezetés mind az épület kialakítása, mind a tantestület összeállítása során az alapítók kulturális víziójából, valamint az ahhoz kidolgozott oktatási stratégiájából indul ki. Frész Attila szerint ezek között újításnak nem az egyes elemek számítanak, sokkal inkább azok összekapcsolásának módja.
Az igazgató alapállítása szerint a hagyományos magyar iskolák valósága más, mint az azokon kívüli élet. Miközben elismeri, hogy például az érettségin saját kútfőből, kézzel írt, többoldalas esszék is hasznos tapasztalatot adnak, munkatársaival a mindennapi oktatásban a jelen és a jövő kihívásainak teljesítéséhez szükséges képességek fejlesztésére helyezi a fókuszt. A módszertan kidolgozása során figyelembe vettek nemzetközi jógyakorlatokat és magyar sajátosságokat is.
Holisztikus innováció
A BIT alapvetően három területen jelent innovációt: a digitalizáció, az iskolai polgárok jólléte (wellbeing) és a mérés-értékelés terén.
Amikor digitalizációról beszél, Attila hangsúlyozottan nem digitális oktatásról, hanem digitális eszközökkel támogatott oktatásról beszél. A digitalizáció ugyanis meggyőződése szerint nem cseréli le a pedagógust, csak szerepének és eszköztárának változtatását ösztönzi. Ami a jóllétet illeti, a vezetés gondolkodását a fiatal felnőttekről alkotott emberképe határozza meg. Eszerint a középiskolás korosztály a forrásban lévő borhoz hasonlít: a diákok ebben az időszakban identitásukat keresik, ennek során időnként valamennyien normatív krízist élnek meg. Hogy ebben a különösen érzékeny időszakban elég figyelmet kapjanak a tanulók, minden osztályhoz két osztályfőnököt rendeltek. Így a pedagógusok az osztályfőnöki adminisztráción és a tűzoltáson kívül minőségi figyelmet is tudnak fordítani a diákokra, akiket egy felülettel is támogatnak – ebben jóllétről és önismeretről tanulhatnak. Ezt azóta egy jólléti mérés-értékelési rendszerrel összekapcsolt online felület is kiegészíti, amely elősegíti a tanulók érzelmi intelligenciájának fejlődését, a tanácsadást és egyben egyfajta előzetes vagy korai jelzőrendszernek is tekinthető.
Az értékelést az érdemjegyek osztása és a megszokott átlagolása helyett pontrendszerben végzi minden pedagógus – az igazgató a részletek helyett az egységes alkalmazást tartja innovációnak. A pontrendszert a tantestület egységes sztenderdek alapján dolgozta ki, a hasonló típusú feladatok és kihívások, próbatételek egyforma pontszámot jelentenek tantárgyakon átívelően. A ponthatárokat és a pontszerzési lehetőségeket előre tisztázzák, ezáltal sokkal könnyebb kijavítani egy rossz jegyet, és kisebb nyomás mellett ösztönzik az extra teljesítményt. Mint az az előnyös változásokra is gyakran igaz, a pontrendszerre történő átszokás is időt igényel a tanulóktól.
Közösségi terek
Az intézmény szemléletének megvalósítását immár egy 11 000 négyzetméteres komplexum támogatja. Egyszerre akár 19 osztály 600 diákjának is szolgálhat tanítási helyszínéül és ami legalább ilyen fontos: közösségi teréül. A több mint 30 tan- és osztályterem mellett rendelkezésre áll egy 300 fős aula, egy hatalmas tornaterem és a hozzá tartozó edzőterem, valamint egy sportudvar. Továbbá egy ritkán figyelembe vett szempontra is ügyeltek a tervezők: a használatból kivont eszközöknek külön raktárakat, szertárakat különítettek el.
Az iskola közepén állva szinte átlátni a teljes épületen. A terek kialakításakor termek helyett elsősorban tanulási blokkokban gondolkodtak. Ezeket 3-3 osztályterem, a hozzájuk kapcsolódó csoporttermek és egy-egy zsibongó alkotja, emellett külön tanári- és adminisztrációs blokk is elérhető. A tervezők az északi oktatási rendszerekben jellemző teljesen nyílt oktatási terek és a hagyományos „folyosós-cellás” elrendezés közötti középúton ezt a megoldást alakították ki, amelynek sikerességét a blokkos elrendezésre épülő iskolaépületekről szóló irodalom is alátámasztja. Egyébként a tájékozódást vizuálisan, például színekkel is segítik, mint arról már ebben, a Réti Mónikával forgatott adásban is hallottunk példákat.
Tér és jóllét
A tantermeket fenntartható, multifunkcionális tereknek tekintették a tervezők. Ezekben az asztalok térbeli elrendezése és ergonomikus beállításai is rugalmasak. A bevilágítás a sok árnyékolható ablakkal jól szabályozható. A diákok asztalfiókok helyett értékmegőrző szekrényekben tárolhatják holmijukat, a legelemibb dologért viszont nem kell kimenniük, ugyanis vizesblokk minden teremben van. Az osztálytermekhez továbbá egy külön tanári előkészítő helyiség is tartozik.
A tanulók biztonságát és iskolai jelenlétének nyomon követését is jól szolgálja RFID-s karórájuk és az azzal összeköttetésben álló beléptetőrendszer. Napközben fellépő egészségügyi gondok esetén állandó iskolatitkári ügyelet várja őket a gyengélkedőn, emellett alkalmi orvosi ügyelet is rendelkezésre áll egy külön szobában.
A tanárok szempontjából kiemelendő, hogy az elterjedt, nagy tanárik mellett a tudás- és tapasztalatmegosztás tereként külön étkező is szolgál, sőt, további kis tanárik is várják őket, amikor elvonulnának egy csendes szünetre vagy egy elmélyülős lyukasórára. Jelentéktelen apróságnak tűnhet, hogy a tanárikat padlószőnyeg borítja, azonban ez olyan erős otthonérzetet kölcsönöz a pedagógusoknak, ami segít nekik feltöltődni és ráhangolódni az óráikra, ahol a jól rendezhető termekben szintén nagy helyük van – akár arra is, hogy például körbejárjanak egy csoportmunka során.
A kényelem nem csak a tantestületnek és a diákoknak jár: a szülőket és egyéb vendégeket tárgyalókban, megfelelő ergonómiájú helyeken fogadják. Ez nyugodt alapot ad a sokszor kényes témájú megbeszélésekhez, amelyeket még tovább feszélyezne egy kényelmetlen, klasszikus iskolapad és szék.
Az igazgató jelezte, hogy hasonló nyitottsággal várják az iskola működésére kíváncsi érdeklődőket nyílt napjaikon és akár azon kívül, előzetes egyeztetést követően is. Azért is nyitottak a tudáscserére, mert mint elmondta, ők egy tanulási folyamat elején vannak, több alapvető iskolai eseményről – például az érettségiről – sem szereztek még BIT-es keretek között tapasztalatot.
Addig is tovább fejlesztenek és készülnek azokra az időkre, amikor már tele lesz az intézmény tanulókkal, pedagógusokkal és sok-sok élettel!
Az asztaltársaság tagjai:
Frész Attila
Német-teológia szakos tanár, oktatási szakértő, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium (BIT) igazgatója.
Frész Attila az ELTE-n német, a Sapientia Hittudományi Főiskolán pedig teológia szakon diplomázott. Ezt követően a Szentendrei Ferences Gimnázium tanára, később igazgatója lett. A tanári és osztályfőnöki munka mellett dolgozott az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szaktanácsadójaként, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ fejlesztőjeként, szakértőjeként pedig részt vett több digitális pedagógiai projektben. Ezek keretében többek között szakmai utakat szervezett Angliába és Finnországba. Alapítása óta a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium (BIT) igazgatója.
„Fontosnak tartom, hogy a nyelvtanulás területén is kihasználjuk a digitális világ adta lehetőségeket, hiszen számos nagyszerű lehetőség és eszköz segíti manapság a diákokat, hogy egy idegen nyelvet elsajátítsanak. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a diák tudjon és akarjon tanulni. Ezért nekem, mint tanárnak az egyik legfontosabb feladatom, hogy támogassak, ösztönözzek, utat mutassak a nyelvtanulás rögös útján.”
Farkas Bertalan Péter, szerkesztő-műsorvezető
Tudásmenedzser, tudásmenedzsment tanácsadó, tréner, projektmenedzser, de eredetileg földrajz-történelem szakos tanár. A mindennapi munkájában szakmai igazgatóként dolgozik a régió egyik legnagyobb oktatástechnológiai vállalatánál, emellett az oktatási és digitális transzformáció tudásmenedzsmentjével foglalkozik, vállalkozóként pedig a tanulási környezetek és a tudástranszfer szerelmese. Földrajz-történelem szakos tanárként és geográfusként végzett az ELTE-n, majd néhány év tanítás után állami ügynökségeknél (Educatio, EMET, Tempus) helyezkedett el, a Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoportját közel 6 éven át vezette. A Learnitect Design Kft. ügyvezetőjeként a tudásmenedzsment és a tanulási környezetek tudástranszfert elősegítő tervezésével, továbbá online és offline tanulásszervezéssel, közösségi terek tervezésével és nemzetközi projektmenedzsmenttel foglalkozik.
A Csomópont podcast ötletét 2022-ben fogalmazta meg, amelyből végül 2023 őszén lett valóság.
A Csomópont podcastról
A Csomópont podcast Magyarország első tudásmenedzsment podcastje, egy hely a tudásról és a tudásmenedzsmentről, ahol eredeti emberek, inspiráló gondolatok, lebilincselő közösségi és vállalati történetek, gondosan illesztett vonalak és egy csipet közgondolkodás találkoznak.
Hallgassátok és kövessétek, és ne felejtsetek el feliratkozni a YouTube és Spotify-csatornákra, valamint Apple Podcastre, illetve lájkolni a podcast Facebook oldalát!
Partnereink
Köszönjük médiapartnerünk, a Modern Iskola támogatását! A cikk eredetileg a Modern Iskola oldalán jelent meg.
A cikket írta: Szabó Márton.
A tartalom az Európai Unió társfinanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával.
A támogatási szerződés száma: 2023-1-HU01-KA210-SCH-000152699.
Az iskola területén készített képeket Farkas Bertalan Péter készítette a 2024. október 3-4. napokon tartott nemzetközi partnertalálkozó során. A képek készítéséhez és publikálásához az intézmény hozzájárult. A tanulmányutat az Európai Unió támogatta.
