Közös út, közös tanulságok

A LEARNITECT – Meeting of Innovative Learning Design and Inclusive Learning Spaces Erasmus+ projekt 2023 őszén indult útjára azzal a céllal, hogy új perspektívát adjon a tanulási és közösségi terek fejlesztésének. Két éven át magyar, olasz és portugál partnerek dolgoztak együtt azon, hogy az iskolák valódi 21. századi központokká válhassanak, ahol a diákok és tanárok nem csupán tanulnak és tanítanak, hanem otthon érzik magukat, közösséget építenek és inspirációt kapnak.

A projekt során nemcsak közös munkamegbeszélések és tanulmányutak valósultak meg, hanem kézzelfogható produktumok is születtek: nemzetközi diagnózis és kézikönyv, interjúkötet, podcastok és kísérő cikkek, valamint átfogó építészeti tanulmányok és modellek. Ezek nemcsak a mostani partnerség számára jelentenek értéket, hanem minden tanár, iskolavezető és döntéshozó számára, akik nyitottak az újításokra.

Diagnózis és kézikönyv

A projekt első pillére egy átfogó diagnózis volt, amely 283 pedagógus és 26 iskolavezető bevonásával készült. A kérdőívek és interjúk révén pontos képet kaptunk arról, hogyan látják az érintettek saját intézményeik tereit: mi inspirálja őket, mi akadályozza a munkájukat, és hol látják a fejlődés lehetőségét.

A feldolgozott adatokból készült publikáció bemutatja:

  • A tanulási terek állapotát és attribútumait: hogyan használják a tanárok a meglévő tereket, mennyire támogatják ezek a közösségi tanulást, az inklúziót és a digitális eszközök beépítését.
  • Az országonkénti sajátosságokat: miként jelenik meg a hagyomány, a szabályozás és a helyi lehetőségek Magyarországon, Olaszországban és Portugáliában.
  • Nemzetközi összehasonlítást: olyan konkrét felismeréseket, amelyeket más kutatások már megfogalmaztak és amelyekkel Magyarországon is érdemes nemzetközi jógyakorlatként foglalkozni.

A kutatás során kiderült: az iskolák tereinek minősége nem csupán háttér, hanem aktív tényező a tanulásban. Az előttünk álló években az a feladatunk, hogy ezt a tudást a gyakorlatba ültessük, és olyan környezeteket hozzunk létre, ahol a gyerekek és tanáraik egyaránt szárnyalhatnak.

– mondta Tibor Dőri, Magyar Digitális Oktatásért Egyesület elnöke.

Azért, hogy felfedezzük és jobban megértsük Európa innovatív iskolai tereit, egy többfázisú, vegyes módszertanra épülő megközelítést alkalmaztunk, amely magában foglalt egy nemzetközi kérdőíves kutatást is.

Az összes partner közös munkájával kidolgozott kérdőív több mint 300 pedagógus és iskolavezető véleményét gyűjtötte össze az iskolai terek használatáról, az inkluzivitásról, a digitális eszközökről és a közösségi tanulás jelenlétéről. Az adatgyűjtés 2023 novembere és 2024 februárja között zajlott Magyarországon, Olaszországban és Portugáliában, összesen 283 pedagógus és 26 intézményvezető részvételével.

A kérdőív önkéntes, anonim módon, online került kitöltésre, és 95 nyitott, illetve zárt kérdést tartalmazott. Ezek az adott iskola infrastruktúrájára, a pedagógusok iskolával kapcsolatos küldetés- és célfelfogására, a tanítási gyakorlatra, valamint az oktatók szokásaira, szándékaira és tapasztalataira vonatkoztak. Nyitott kérdések is szerepeltek a kívánt fejlesztésekről, amelyeket a válaszadók saját intézményük infrastruktúrájával kapcsolatban fogalmaztak meg. A kérdőív elsősorban a tanulásra fókuszált, ahogyan azt a 21. századi oktatásra vonatkozó szakpolitikai ajánlások megfogalmazták – nem pedig más funkciókra, mint például a biztonság, egészség, jóllét, olvashatóság, helyhez való kötődés vagy a lokális kontextus reprezentációja.

Tanulmányutak és élmények

A nemzetközi partnertalálkozókhoz kapcsolódva a projekt során hat különböző iskola fogadta a partnerséget: Firenzében a Marco Polo intézmény, Viareggióban a Don Milani iskola, Portugáliában a Ponte de Lima-i és a Freixo-i iskolák, Magyarországon pedig a budapesti Deák Diák és a Biatorbágyi Innovatív Technikum.

Ezek a látogatások nem csupán szakmai betekintést adtak, hanem mély emberi élményeket is. Az interjúk és naplók alapján készült összegzésekben gyakran visszaköszönt, hogy a közösségi terek megújítása minden országban kulcskérdés.

  • Firenzében a színek és a kreatív megoldások hozták közelebb a diákokat a tanuláshoz.
  • Viareggióban a közösségi háló szerepe vált meghatározóvá, ahol a szülők és a helyi szervezetek is részt vesznek a változtatásokban.
  • Ponte de Limában a diákok saját projektjeikkel alakíthatták a teret.
  • Freixóban a digitális labor és a makerspace teremtett új lehetőségeket.
  • A Deák Diákban a művészet és a zene ad közösségi keretet.
  • Biatorbágyon pedig egy teljesen új, modern iskolaépület mutatta meg, mit jelent a 21. századi iskola a gyakorlatban.

Ezek az utazások megmutatták, hogy a valódi innováció nem csupán falakban és bútorokban rejlik, hanem a közösségben. A jövő iskoláját közösen kell megalkotnunk, tanárokkal, diákokkal és szülőkkel együtt.

– mutatott rá Pusztai Gabriella, az IAL Toscana projektmenedzsere.

A LEARNITECT projekt egyik legizgalmasabb és leginspirálóbb eleme a nemzetközi tanulmányutak sorozata volt, amelyek során a partnerség tagjai közösen látogattak meg különböző innovatív iskolákat Olaszországban, Portugáliában és Magyarországon. A tanulmányutak célja nem csupán az volt, hogy megismerjük a jó gyakorlatokat, hanem hogy közösen reflektáljunk rájuk, tanuljunk belőlük, és inspirációként használjuk őket a projekt produktumainak megalkotásában.

– foglalta össze kiválóan Lisa Gomes, a Previform projektmenedzsere.

Fókuszban a tudásmegosztás: podcastek, interjúkötet, cikkek és történetek

Tapasztalatból felismerés – Kézikönyv a tanulási környezetekről pedagógusoknak és iskolavezetőknek

A tanulmányutak során készült beszélgetések és naplók anyagaiból született meg az interjúkötet, amely több száz oldalnyi élményt, történetet és felismerést gyűjt össze. Az interjúkötet külön értéke, hogy minden partnerország iskoláinak hangját bemutatja, amelyeket nemzetközi szakértők és kutatók álláspontja egészít ki, így valódi nemzetközi mozaikként ad képet a tanulási környezetek sokféleségéről.

Az interjúkötet célja, hogy inspirációt adjon minden olyan pedagógusnak és vezetőnek, aki nyitott az új gondolatokra és szeretné átalakítani saját iskoláját. A kötetben megszólalnak iskolavezetők, tanárok és kutató szakértők egyaránt, és olyan kérdésekre adnak választ, mint:

  • Hogyan tehető emberivé egy tanulási környezet?
  • Mit jelent számukra a közösségi tér?
  • Hogyan támogatja az épített környezet a befogadást?
  • Milyen digitális megoldások váltak be a gyakorlatban?

A tudás akkor válik valóban értékké, ha megosztjuk egymással. Az interjúkötetben nem elméleteket, hanem valós tapasztalatokat szólaltatunk meg és komplett adaptációs tárházat mutatunk be, és ez az, ami igazán inspirál.

– mondta Farkas Bertalan Péter, a Tapasztalatból felismerés című kézikönyv szerkesztője, a Learnitect Design Kft. ügyvezetője.

Podcastok és cikkek

A LEARNITECT projekt tudásmegosztó tevékenységeinek egyik leginnovatívabb eleme a podcast-sorozat volt. A felvételekben pedagógusok, iskolavezetők, építészek és kutatók osztották meg gondolataikat arról, hogyan alakíthatók át az iskolai terek, milyen pedagógiai megközelítések hoznak valódi változást, és miként segítheti a digitalizáció az oktatást. A podcastokhoz kísérő cikkek is készültek, amelyek írásban foglalják össze a legfontosabb gondolatokat, így azok is hasznosítani tudják a tartalmakat, akik inkább olvasni szeretnek. A podcastok és cikkek együtt olyan tudáscsomagot alkotnak, amely könnyen elérhető, közérthető és bármikor újrafelhasználható.

Magyarországon a projekt egyik szerzője (Farkas Bertalan Péter) 2023-ban indította el a Csomópont podcastot , amely az ország első tudásmenedzsment tematikájú műsora, és ahol – a podcast műsor mottója szerint – eredeti emberek, inspiráló ötletek, közösségi és vállalati történetek, gondosan megfogalmazott gondolatok és egy csipetnyi közgondolkodás találkozik.

Portugáliában a Previform három tematikus podcast adást készített, amelyek elérhetők a honlapjukon, és különösen a tanulási környezetekre és oktatási kontextusokra fókuszálnak.

🎙️ Csatlakozz hozzánk a Csomópont podcast csatornán, és fedezd fel, hogyan válhat az építészet az oktatás legfontosabb szövetségesévé. Hallgass bele Magyarország első tudásmenedzsment podcastjába és találkozz a tanulási környezetek szakértőivel!

A Csomópont podcastról

A Csomópont podcast Magyarország első tudásmenedzsment podcastje, egy hely a tudásról és a tudásmenedzsmentről, ahol eredeti emberek, inspiráló gondolatok, lebilincselő közösségi és vállalati történetek, gondosan illesztett vonalak és egy csipet közgondolkodás találkoznak.

Hallgassátok és kövessétek, és ne felejtsetek el feliratkozni a YouTube és Spotify-csatornákra, valamint Apple Podcastre, illetve lájkolni a podcast Facebook oldalát!

Építészeti tanulmányok és modellek

A projekt csúcspontját a záró építészeti tanulmányok jelentették. A tanulmányok célja, hogy megmutassa, hogyan válhatnak a tantermek rugalmas, sokfunkciós tanulóterekké, hogyan építhetők be a közösségi életet erősítő központi terek, és miként illeszthető be a fenntarthatóság és a digitalizáció a mindennapokba. Ez a tanulmány nem csupán tervezőknek és döntéshozóknak szól, hanem minden iskolának, amely hisz abban, hogy a jól megtervezett tér képes formálni a közösséget és emelni a tanulás színvonalát.

Ezek a dokumentumok több szinten is újat hoztak:

  • Tendenciák feltárása: bemutatták az európai iskolaépítészet jelenlegi irányzatait és jó gyakorlatait.
  • Innovatív modellek: konkrét példákat adtak arra, hogyan lehet egy hagyományos tantermet rugalmas, többfunkciós térré alakítani.
  • Közösségi terek újragondolása: útmutatást kínáltak arra, hogyan lehet egy iskola valódi közösségi központ, amely a diákok, tanárok és szülők találkozási pontja.
  • Fenntarthatóság: a tervek hangsúlyosan foglalkoztak a környezettudatos megoldásokkal – természetes fény, újrahasznosított anyagok, energiahatékonyság.

Az építészeti modellek vizualizációi segítenek abban, hogy az iskolák vezetői és pedagógusai el tudják képzelni, milyen lenne a saját intézményük megújítva.

Az építészet és pedagógia szövetsége hatalmas erő. Hiszem, hogy a jövő iskolái olyan terekké válnak, ahol a gyerekek nemcsak tanulnak, hanem kibontakoztatják személyiségüket, és közösségként is megerősödnek.

– számolt be Farkas Bertalan Péter, az építészeti tanulmányokat készítő Learnitect Design ügyvezetője.

A LEARNITECT projekt építészeti zárótanulmánya a jövő tantermeinek mutat irányt: olyan útmutató, amely nemcsak a jelenlegi helyzetet elemzi, hanem konkrét, adaptálható modelleket és inspiráló megoldásokat kínál minden intézmény számára.

– ajánlotta figyelmünkbe az építész tanulmányokat a szerző, Tihanyi Ádám építész.

Deák Diák iskola látványkép (építészeti tanulmányból)
A Learnitect Design Kft. építésze és szakértője által készített, az iskolával egyeztetett javaslata a tanterem módosítására. Renderkép: Learnitect Design Kft.

Jövőorientált örökség

A LEARNITECT projekt 2025. augusztus 31-én hivatalosan lezárult, de a produktumok, a tapasztalatok és a kapcsolatok messze tovább élnek.

A kézikönyv, az interjúkötet, a podcastok és az építészeti tanulmányok olyan örökséget jelentenek, amelyet bármely iskola felhasználhat saját fejlesztéseihez. A partnerség tagjai egyetértenek abban, hogy a projekt nem végpont, hanem kiindulás: új együttműködések, további Erasmus+ kezdeményezések és közös kutatások alapja.

Partnereink

A projekt időtartama: 2023. szeptember 1. – 2025. augusztus 31.

A támogatás összege: 60 000 EUR

A támogatási szerződés száma: 2023-1-HU01-KA210-SCH-000152699

LEARNITECT – Az innovatív tanulási tervezés és inkluzív tanulási terek találkozása c. projekt

LEARNITECT – Meeting of innovative learning design and inclusive learning spaces (ENG)

A tartalom az Európai Unió társfinanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával.