A LEARNITECT – Meeting of Innovative Learning Design and Inclusive Learning Spaces Erasmus+ projekt 2023 őszén indult útjára azzal a céllal, hogy új perspektívát adjon a tanulási és közösségi terek fejlesztésének. Két éven át magyar, olasz és portugál partnerek dolgoztak együtt azon, hogy az iskolák valódi 21. századi központokká válhassanak, ahol a diákok és tanárok nem csupán tanulnak és tanítanak, hanem otthon érzik magukat, közösséget építenek és inspirációt kapnak. A projekt során nemcsak közös munkamegbeszélések és tanulmányutak valósultak meg, hanem kézzelfogható produktumok is születtek: nemzetközi diagnózis és kézikönyv, interjúkötet, podcastok és kísérő cikkek, valamint átfogó építészeti tanulmányok és modellek. Ezek nemcsak a mostani partnerség számára jelentenek értéket, hanem minden tanár, iskolavezető és döntéshozó számára, akik nyitottak az újításokra.

A projekt eredményeinek nyilvános bemutatására 2025. augusztus 27-én, kétórás webinár keretében került sor, melynek házigazdái Dőri Tibor (Magyar Digitális Oktatásért Egyesület elnöke) és Farkas Bertalan Péter (Learnitect Design Kft. ügyvezetője) voltak. A résztvevők köre széles szakmai hátteret fedett le: digitális tananyagfejlesztők, képzésfejlesztési és tudásmenedzsment szakértők, oktatáskutatók, oktatásfejlesztők és gyakorló gimnáziumi tanár is bekapcsolódott.

A bemutatón a projektcsapat kitért a diagnózis bemutatására, a három országban tett tanulmányútjaira és a projekt egyik fő eredményét jelentő kézikönyvet megalapozó építészeti előtanulmányokra. Ezt egy kerekasztalbeszélgetés követte a projektcsapat néhány tagja között, majd Farkas Bertalan Péter bemutatta a kézikönyvet. A program egy plenáris eszmecserével zárult.

Tekintse meg a kétórás webináriumot!

Diagnózis és kutatás

A kutatási diagnózisról Dőri Tibor számolt be, aki a konzorciumvezető képviseletében elsősorban szervezetfejlesztési szempontokat képviselt a kutatás során. A diagnózis kulcsszereplője volt a felmérések előkészítését és lebonyolítását koordináló Kulman Kata és az eredmények feldolgozását irányító Réti Mónika is. A kérdőívben a kutatók az iskolai környezet értékelését az alábbi kérdéscsoportok mentén vizsgálták:

• Mit mond magáról az iskola, milyen értékeket közvetít?
• Mely kompetenciák fejlesztése mellett köteleződik el az iskola és milyen pedagógiai módszereket használ ehhez?
• Hogyan támogatja az osztálytermi környezet az intézményi célokat? Mi a pedagógus szerepe a környezet (ki)alakításában?
• Milyen belső terek állnak rendelkezésre, hogyan használják azokat?
• Hogyan helyezkedik el az iskola a lokális kontextusban? Mennyire illeszkedik mindez az iskola céljaihoz?

A felmérés eredményei egy szakmai folyóiratban is megjelentek. Ugyanakkor a minta nem reprezentatív, így a kutatók a következő körben ezt a szintet szeretnék elérni.

Megfigyelt tanítási környezetek és fejlesztésük

A projektcsapat 2024 első negyedévéig 14 intézmény tapasztalatait gyűjtötte össze Olaszországban, Portugáliában és Magyarországon tett iskolalátogatásai során. Az utak során tett megfigyelésekből katalógus készült, amely az oktatási terek alakításának jó gyakorlatait rögzíti.
A projekt a látogatásokon és a jó gyakorlatok megismerésén túl fejlesztési javaslatok megfogalmazását is célozta. Ennek érdekében a három meglátogatott ország mindegyikére készült egy-egy zárótanulmány, amely konkrét tantermek koncepcionális átalakítását és intézményi szintű javaslatokat is tartalmaz. Az ehhez szükséges építészeti szempontú előtanulmányokat Tihanyi Ádám (Learnitect Design Kft.) készítette.

Kerekasztal-beszélgetés

A webinár egyik központi eleme a kerekasztal volt, mely beszélgetés több, a pedagógiai terek alakítását érintő tévhitet és gyakorlati tanulságot is megvilágított. A kerekasztal résztvevői:

• Farkas Bertalan Péter, tudásmenedzser, tudásmenedzsment tanácsadó, tréner, projektmenedzser, földrajz-történelem szakos tanár. A Learnitect Design Kft. ügyvezetője, a Csomópont podcast házigazdája.
• Kálmán Orsolya, oktatáskutató, az ELTE-PPK egyetemi docense, a Neveléstudományi Intézetben a Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport és a Felsőoktatás-pedagógiai Módszertani Központ vezetője, továbbá a nemzetközi Master I Research and Innovation in Higher Education joint program Tanulás és tanítás specializációjának vezetője.
• Kopp Erika, oktatáskutató, az ELTE-PPK Neveléstudományi Intézetének docense, ahol továbbá az Oktatási Intézmény- és Programfejlesztés Kutatócsoport vezetője és a Neveléstudományi Doktori Iskola Edite Doktori Programjának vezetője 2023 óta. Továbbá az Association for Teacher Education in Europe (ATEE) irányító testületének tagja.
• Réti Mónika, biológia-kémia szakos tanár, pedagógiai szakértő, a Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium oktatója, számos pedagógiai tanulmány és több kötet szerzője.

Egy gyakori vélekedés szerint a változások csak vezetői kezdeményezésre valósulhatnak meg. A résztvevők ezzel szemben hangsúlyozták: már apró lépések, úgynevezett „quick win”-ek is jelentős változást hozhatnak. Ahogy Farkas Bertalan Péter kiemelte, akár már a padok átrendezése is képes új dinamizmust adni az osztályteremnek. Ugyanakkor a klasszikus megoldásoknak is helyük lehet az iskolában – Kopp Erika szavaival élve:

Nem az a baj, ha az iskola régies, hanem, ha mindez reflektálatlan marad.

Réti Mónika szerint a magyar pedagógusok jellemzően ragaszkodnak a tanterem teljes vizuális kontrolljához. Az igény, hogy mindent lássanak, ami a teremben történik, korlátozza az oktatási terek innovatív használatát. Mónika szerint az erődszerű iskolaépületek rejtett üzenete az, hogy a tudás nem mindenkié.

Farkas Bertalan Péter hangsúlyozta a holisztikus szemlélet fontosságát: az oktatási terek átalakításához szükség van nem pedagógus szakemberek, például pszichológusok, építészek bevonására is.

A projekt keretében végzett felmérés adatai szerint a válaszadók 80%-a csak az osztálytermen belül gondolkodott változtatásokban. A beszélgetésben azonban elhangzott, hogy a folyosók és közösségi terek is fontosak az érintettek elkötelezésében: például, ha a várakozó diák le tud ülni egy padra a foglalkozás előtt, nagyobb eséllyel csatlakozik szakköri tevékenységhez.

A nemzetközi tapasztalatok szintén inspiráló példákat kínáltak. Kálmán Orsolya egy portugál iskolát említett, ahol a tanulók földre helyezett matricákból rakták ki az intézmény történetét és tanultak ezáltal egyszerű, olcsó eszközökkel a saját tanítási környezetükről.

A kézikönyv bemutatása

A Tapasztalatból felismerés c. kézikönyvet Farkas Bertalan Péter mutatta be. A száz oldalas kiadvány pedagógusok és iskolavezetők számára készült, és országonként legalább négy iskola jó gyakorlatait tartalmazza. A kézikönyv célja, hogy gyakorlati példákon és koncepcionális tanácsokon keresztül segítse a tanítási terek pedagógiai célokhoz igazodó alakítását.

A kézikönyv felépítése átfogó képet nyújt a tanulási környezetek értelmezéséről és alakításának lehetőségeiről. Az első fejezet bevezetést ad az építészeti előtanulmányokba, majd kutatói álláspontokat fogalmaz meg kifejezetten a tanárok számára. Gyakorlati tanácsokat kapnak az iskolavezetők is, például egy olaszországi eset bemutatásával. A kötet hangsúlyosan tárgyalja, hogyan szolgálhatják a tanulási környezetek a lemorzsolódás megelőzését és az inklúzió erősítését, valamint hogyan járulnak hozzá a tanulói jólléthez. A portugál iskolák példája azt mutatja, hogy a terek önmagukban is képesek inspirálni és tanítani, míg a pedagógusok és vezetők közös felismerései kulcsüzenetekké sűrűsödnek, amelyek a mindennapi gyakorlatban is alkalmazhatók.

A kézikönyv második nagy egységea három országban végzett tanulmányutak tapasztalatait mutatja be részletes iskolaportrékkal: Magyarországról a Deák Diák Gimnázium, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és más intézmények, Portugáliából több szakiskola és középiskola, Olaszországból pedig Firenze és más városok iskolái kerültek bemutatásra. A kötet utolsó része útmutatót kínál az adaptációhoz: választ ad arra, hogy miként lehet a pedagógiai alapelveket térben megjeleníteni, a változásokat vezetői szemszögből kezelni, illetve a megvalósítást a költségek, a multifunkcionalitás és a társadalmi kontextus figyelembevételével alakítani. Ez a szerkezet biztosítja, hogy a kézikönyv egyszerre nyújtson elméleti alapozást, nemzetközi tapasztalatokat és közvetlenül alkalmazható gyakorlati iránymutatást.

Plenáris beszélgetés

A program végén az összes résztvevő bevonásával folytatódott a diskurzus, melynek végén három fő tanulságot rögzítettünk.

• Az iskolák érintettjeinek – beleértve minden dolgozót és a diákokat is – bevonása nélkül nem érhető el tartós változás.
• Önmagukban a legkorszerűbb vizuális elemek vagy berendezések is lényegtelenek. A tanítási terek a pedagógiai módszerek kontextusában nyernek értelmet.
• Üzenet a magyar pedagógustársadalomnak: minél több és sokszínűbb nézőpontú emberrel beszélgetünk szakmai kérdésekről, a diskurzus annál jobb eredményhez vezet.

A fenti üzeneteket hordozza a projekt valamennyi eredménye, kiemelten:

• a Csomópont podcast számtalan adása, valamint egy portugál partnerintézmény podcast-sorozata,
• a részben itt is említett cikkek és tanulmányok,
• a bemutatott kézikönyv és egyéb kiadványok.

Podcastok és cikkek

A LEARNITECT projekt tudásmegosztó tevékenységeinek egyik leginnovatívabb eleme a podcast-sorozat volt. A felvételekben pedagógusok, iskolavezetők, építészek és kutatók osztották meg gondolataikat arról, hogyan alakíthatók át az iskolai terek, milyen pedagógiai megközelítések hoznak valódi változást, és miként segítheti a digitalizáció az oktatást. A podcastokhoz kísérő cikkek is készültek, amelyek írásban foglalják össze a legfontosabb gondolatokat, így azok is hasznosítani tudják a tartalmakat, akik inkább olvasni szeretnek. A podcastok és cikkek együtt olyan tudáscsomagot alkotnak, amely könnyen elérhető, közérthető és bármikor újrafelhasználható.

Magyarországon a projekt egyik szerzője (Farkas Bertalan Péter) 2023-ban indította el a Csomópont podcastot , amely az ország első tudásmenedzsment tematikájú műsora, és ahol – a podcast műsor mottója szerint – eredeti emberek, inspiráló ötletek, közösségi és vállalati történetek, gondosan megfogalmazott gondolatok és egy csipetnyi közgondolkodás találkozik.

Portugáliában a Previform három tematikus podcast adást készített, amelyek elérhetők a honlapjukon, és különösen a tanulási környezetekre és oktatási kontextusokra fókuszálnak.

Partnereink

• Magyar Digitális Oktatásért Egyesület (Magyarország – koordinátor)
• IAL Toscana Innovazione Apprendimento Lavoro srl. Impresa Sociale (Olaszország)
• Previform – Laboratório, Formação, Higiene e Segurança do Trabalho, Lda (Portugália)
• Learnitect Design Kft. (Magyarország)

A projekt időtartama: 2023. szeptember 1. – 2025. augusztus 31.

A támogatás összege: 60 000 EUR

A támogatási szerződés száma: 2023-1-HU01-KA210-SCH-000152699

LEARNITECT – Az innovatív tanulási tervezés és inkluzív tanulási terek találkozása c. projekt

LEARNITECT – Meeting of innovative learning design and inclusive learning spaces (ENG)

A tartalom az Európai Unió társfinanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával.